A cikksorozat második részében a Mitchell botokról szeretnék pár szót szólni. Elsősorban pergető szemmel válogatok az elmúlt évek és az idei szezon legsikeresebb termékeiből, pedig a világ egyik legjobb bolognai sorozatát is a Mitchell jegyzi. A pergető szegmens mellett a békéshalas Suprema sorozat minden tagja a lehető legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkezik, mind anyagválasztás, mind tervezés és design tekintetében.

Elindultak májusi akcióink. A megfelelő mértékű diszkontot természetesen a kereskedő partnereink is megkapják a nagykereskedelmi árból, hogy üzleteikben az ajánlott akciós áron tudják értékesíteni az adott termékeket.

Kattintson a hirdetésre a nagyításhoz!

Mostanában sokat lehet hallani egy újgenerációs zsinórról, mely a Pure-Fishing termékcsalád egyik legújabb „szerzeménye”. Ez a forradalmi újítás a nanotechnológiával készített zsinór, mely se fonottnak, se monofilnak nem nevezhető. Piacra kerülése után, hamar beskatulyázták egy „megint túl promótált fonottnak”, pedig tévednek, akik így gondolják. Megpróbálom körüljárni ezt a témakört és bemutatni valójában milyen is ez a zsinór.

Az utóbbi években azt látom, hogy a francia Mitchell cég nagyon jó válaszokat ad termékportfóliójával a horgászok igényeire, ennek ellenére termékeiről ITTHON keveset tudnak a horgászok. Pedig a legtöbb esetben hihetetlenül jó botokat, orsókat kínálnak, s nem csak ár-érték arányban, hanem abszolút értékben is. Évről-évre mutatkozik a fejlődés, a japán mérnöki gárdával való együttműködés igencsak gyümölcsöző!

Az idei február nem volt túl kegyes a Tiszai horgászokhoz. Legalábbis az élő Tiszán biztosan nem. Amikor viszonylag kedvezők voltak a körülmények, akkor sem volt mindig könnyű halat fogni. Aztán megjött az igazi tél, és az amúgy is vízszegény, lassú folyónkra komoly jégpáncélt növesztettek a mínuszok. Sokan reméltük, hogy február utolsó napjaiban még lesz lehetőség horgászni, de az időjárás máshogy döntött.

A balinok a legtöbbször a téli süllőzés mellékhalai, de vannak időszakok, amikor kifejezetten rájuk horgászom. Különösen, ha előkerülnek az öreg példányok. Ráadásul most a Sebile csalik miatt kifejezetten kerestem a lehetőséget, hogy kipróbáljam a balinos változatokat. "Szerencsére" a süllő elég rapszodikusan evett ahhoz, hogy könnyedén ott tudjam hagyni őket, és az őnök keresésébe fogjak.